A filmadaptációk mentették meg az amerikai képregényipart / Kránicz Bence & Kovács Gellért (A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje!)
Mozinet Nagylátószög - A podcast by Mozinet - Sundays
Categories:
Kránicz Bence filmkritikus és egyetemi oktató, sokat foglalkozik filmes műfajelmélettel és animációval is. Vele beszélget Kovács Gellért a Mozinet Nagylátószög új adásában a Cinegón már elérhető A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs film kapcsán. A kis Nicolas-ban a világ egyik legismertebb francia gyerekkönyv-sorozatának címszereplője, a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú az egész családot lenyűgöző animációs filmben elevenedik meg. A film hűen visszaadja az eredeti könyvek hangulatát, miközben mind a történelmi, mind az alkotók személyes élményei alapján ismerjük meg a művek keletkezését. „Szerintem egy francia nagyon megsértődne azon, hogy a képregény egy amerikai művészeti ág, mert az európai képregénykultúra az nagyon is eleven volt a harmincas évektől. És aztán pedig az az időszak, amiről A kis Nicolas is már szól, egy valóságos boomot hoztak a francia nyelvű képregénykultúrában. Az más kérdés, hogy kevésbé volt exportképes, mint az amerikai.” A beszélgetés során Kránicz Bence kitér arra, mik is az amerikai, az európai és az ázsiai képregények sajátosságai. A francia képregények műfajilag legalább olyan színesek, mint az amerikai és a japán társaik, csak hosszú távon kevésbé váltak exportképesnek. Ezzel szemben az amerikai szuperhősképregények a rendszerváltás után szinte elárasztották a magyar piacot is. „Nagy különbség a francia és az amerikai képregénykultúra között, hogy az amerikaiban a szuperhős műfaj vitte a prímet, és mind a mai napig is ez a legnépszerűbb műfaj. Franciaországban a science fiction, a különféle kalandműfajok, bűnügyi műfajok mindenből meg lehet találni nagyon magas színvonalú albumokat és nagyon népszerű albumokat is.” A ma már leginkább film franchise-okból ismerhető amerikai szuperhősök teljesen letarolták a mainstream képregénypiacot. Kránicz szerint az adaptációk és a képregények között oda-visszahatás figyelhető meg, mert ezek a filmes feldolgozások teszik lehetővé, hogy bizonyos képregény sorozatok máig futhatnak. Az adaptációk nélkül ugyanis már vélhetőleg nem lennének elég széleskörben ismertek. „Lehet, hogy a hardcore képregényrajongók most vitatkoznának velem, mert azt mondanák, hogy régen minden jobb volt, de én azt gondolom, hogy jobbak a szuperhős képregények, mint évtizedekkel ezelőtt, méghozzá éppen azért, mert hogy ha csökken az olvasóközönség, akkor el lehet kezdeni kísérletezni.” Az elmúlt évtizedekben megfigyelhető ugyan egy erős visszaesés a képregények olvasottságában, de Kránicz szerint ez lehetőséget ad arra, hogy egyes sorozatok kísérletezőbbé válhassanak. Így volt ez az egyik Pókember sorozattal is, ahol egy afro-latino származású fiú, Miles Morales ölthette magára a szuperhős ruháját, ezzel reprezentálva az Egyesült Államok két legnagyobb kisebbségét egyszerre. Fejezetek 00:00 Bevezetés 02:16 Hogyan alakultak ki a mai képregényfilmes franchise-ok? 06:48 Európai, ázsiai és amerikai képregények – mi a különbség? 14:15 Miért a szuperhős képregények terjednek a legjobban? 17:24 Kísérletezőbbek a szuperhős képregények ma, mint régen? 19:56 A kis Nicolas és egyéb animációs adaptációk 21:48 Képregényre adaptált filmek 24:39 A képregényadaptációk megcsömörlése A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! már elérhető a Cinegón! https://cinego.hu/filmek/a-kis-nicolas A Mozinet hivatalos felületei: Facebook: https://www.facebook.com/mozinet Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet