A boldogsághoz nagyon gyorsan hozzá lehet szokni / Szondy Máté & Veiszer Alinda / Nagylátószög ( A boldogság ügynöke)

Szondy Máté klinikai szakpszichológusként, terapeutaként, egyetemi oktatóként és számos pszichológiai könyv szerzőjeként rendszeresen került már szembe azzal a kérdéssel: mi is a boldogság? Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög új epizódjában a május 2-án mozikba kerülő A boldogság ügynöke című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársaiként járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon. „Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy bizony nem csak rajtunk múlik az, hogy mennyire vagyunk boldogok. Ott van a biológia, és egyébként ott van a társadalmi környezet is.” A beszélgetés során Szondy Máté több szempontból is vizsgálja a boldogság kérdését. Elmondása szerint a boldogság csak részben múlik az egyén erőfeszítésein, számos biológiai és társadalmi faktor is szerepet játszik abban, mennyire érzi magát boldognak az ember. Az ember alapvető biológiai beállítottsága, hogy a negatív ingereket intenzívebben élik meg, ám ezeknek teret kell engedni, Szondy többek között ezért is bírálja a motivációs előadók és a közösségi média által terjesztett boldogság fetisizálást. „Az a társadalmi közeg, ahol például a fenyegetettség, a kirekesztés, a bűnbakkeresés jelen van, definíció szerint szinte természetes módon csökkenti az ott élők boldogságszintjét. Ha egy társadalomban megjelenik a kirekesztés, akkor az nemcsak a kirekesztett csoport tagjainak a boldogságát fogja csökkenteni, hanem mindenki másét is.” A családi és a baráti környezet, de a tágabb társadalmi közeg is jelentős hatással bír az egyén boldogságérzetére, Szondy elmondja, csak akkor érezzük jól magunkat, ha ezek a közegek elfogadóak biztonságosak és megtartóak. „Hosszú távon a valódi mély boldogságérzés inkább az aktív és értelemteli boldogsághoz kapcsolódik. Mert a hedonikus boldogság esetében nagyon gyorsan megjelenik a hozzászokás, az adaptáció.” A boldogság különböző típusairól Szondy elmondja, megkülönböztethetünk kellemes, aktív és értelemkereső boldogságot. A kellemes a hedonisztikus élvezeteket foglalja magában, melyekhez rendkívül gyorsan hozz lehet szokni, így hosszútávú boldogságot nem ezekben érdemes keresni. Az aktív boldogság a flow-élmény kereséséről szól, olyan tevékenységek végzéséről, melyekben megélhetjük a bevonódás élményét. Az értelemkereső boldogság pedig arra utal, hogy megtaláljuk azt a célt, ami a mindennapjainknak értelmet ad. A beszélgetésben szóba kerül még: -        Mi a pozitív pszichológia? -        Mik a boldogság különböző típusai? -        Mi a hedonisztikus és az önmegvalósító boldogság? -        Az életkorral változik a boldogságérzet? -        Miért nem tesznek boldoggá az önsegítő szlogenek? -        Miért nincs a boldogságnak egy receptje? -        Lehet a boldogság a célunk? A boldogság ügynöke május 2-től a mozikban! Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=1s&ab_channel=Mozinet A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek 00:00 Bevezetés 00:49 A boldogság pszichológiája és biológiája 06:42 A boldogság társadalomtudománya 08:53 A pozitív pszichológia 11:21 A boldogság típusai: hedonikus és eudaimonikus 13:10 Boldogság és életkor 15:14 Kellemes, aktív és értelemkereső boldogság 18:58 Boldogtalan lottónyertesek, boldog mozgássérültek - Hozzászokás a boldogsághoz 23:41 Pszichológus szerepe a boldogságban 25:19 Boldoggá tesznek az önsegítő szlogenek? 27:16 Motivációs előadók és a boldogság receptje 29:40 A boldogság, mint cél?