Elvárható-e a nélkülözőktől, hogy fenntarthatóan éljenek?

Hogyan függ össze a szegénység és a fenntarthatóság, illetve a környezetvédelem? Mit nevezünk energiaszegénységnek, és megoldást nyújthat-e a rezsicsökkentés a nehéz sorsúak helyzetére? Miközben a lakosság egy része úgy igyekszik fenntarthatóan élni, hogy nem tekeri fel túlságosan a fűtést, kevesebb húst fogyaszt vagy szelektíven gyűjti a hulladékot, addig bár egy energiaszegény háztartás ökológiai lábnyoma a nélkülözések miatt alacsonyabb is lehet az átlagnál, de helyi szinten a rossz levegőminőséget okozó leharcolt dízelautók vagy a nedves, esetleg kezelt fával való fűtés környezeti problémaként jelen van. A Lételem második évadjának második epizódjában Feldmár Nóra, a lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa és Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője beszélget ezekről a témákról. Az epizódban szó esik arról, hogy milyen problémákkal néznek szembe az alacsony jövedelmű emberek, ami a fenntarthatóságra való átállást nehezíti, hogyan lehetne ezt célzottan és hosszú távon kezelni, de arra is fény derül, hogy milyen állapotban van a magyar épületállomány, miért problémás a kistelepüléseken a mobilitás, miért különösen fontos a megfelelő szabályozás vagy éppen az, hogy mit tesz a Habitat for Humanity és a WWF Magyarország közös, LIFE Bio-Balance nevű projektjének keretein belül, melynek egy része a tűzifa-felhasználás hatékonyságának növelésével foglalkozik.