Valódi-e a valóságom?

Mi a baj a valósággal? Pont az, hogy önmagában egész egyszerűen nem is létezik. Ami létezik, az nem más, mint a mi szubjektív percepciónk a valóságról, ami miatt mindenkinek megvan a maga saját, személyes valósága. Ennélfogva ha valaki úgy érzi, hogy életének egy része, vagy meghatározott szereplője az ő saját valóságában nem úgy viselkedik ahogy szeretné, akkor ideje felismerni: a saját maga által teremtett világgal áll összeütközésben. A teremtő ebben a kontextusban az ő saját tudatalattija, mely még mindig kapcsolatban áll a teremtésének forrásával. Amint valaki megkezdte utazását az anyaméhben, majd csecsemőként és kisgyermekként folytatta azt, számos emléket tárolt el automatikusan a tudatalattijában, melyek lehettek jók, rosszak, vagy éppen mélyen elnyomott, traumatikus élmények. A Harmadik Utasban e héten azzal foglalkozunk, hogyan kommunikál a tudatalattink a tudatunkkal, hogyan teremti meg számunkra a tudatalattink a saját valóságunkat amelyet aztán a tudatunk megfigyelhet. Hogyan vehetjük észre az összefüggéseket, a mintázatokat amelyeket megfigyelve megfejthetjük, mit akar üzenni a tudatalattink.